Febr. 24-25-én Sepsiszentgyörgyön tartották meg az RMDSZ harmadik küldöttértekezletét. Megválasztották az RMDSZ Országos Ideiglenes Bizottságát. Tiszteletbeli elnök: Tőkés László, elnök: Domokos Géza, az elnökség 11 tagú. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 27./ Az elnökség tagjai: Domokos Géza elnök, alelnökök: Balázs Sándor /Kolozsvár/, Borbély Zsolt Attila /MISZSZ - Temesvár/, Folticska Ferenc /Bukarest/, Formanek Ferenc /Szatmár/, Verestóy Attila /Bukarest/, tagok: Antal István /Székelyudvarhely/, Béres András /Marosvásárhely/, Nagy Béla /Nagyvárad/, Sylvester Lajos /Sepsiszentgyörgy/, Zólya László /Csíkszereda/. A bukaresti titkárság: Bitay Ödön, Ágoston Hugó, Czédly József. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 1./ Intéző bizottsági tagok: Bodó Barna /Temesvár/, Csávossy György /Fehér megye/, Hosszú Zoltán /Arad/, Jakab Elek /Szeben megye/, Lányi Szabolcs /Bukarest/, Madaras Lázár /Brassó/, Szilágyi Zsolt /MISZSZ-Nagyvárad/, Takács Csaba /Hunyad m./, Vida Gyula /Szilágy m./, Zonda Attila /Máramaros m./, Zöld Péter /Moldva/. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 27./ A febr. 24-25-én Sepsiszentgyörgyön tartott küldöttértekezletről folytatásokban beszámolt a Romániai Magyar Szó. Sylvester Lajos, az RMDSZ Kovászna megyei elnöke nyitotta meg az értekezletet. Domokos Géza elnök az egység megőrzésének fontosságára tért ki. Az RMDSZ-nek közel 600 ezer beiratkozott tagja van. Romániában erősödnek az egypártszerű reflexek. Aggasztóak a rendkívüli módon aktivizálódó sovén és nacionalista tendenciák, amelyek nyomást gyakorolnak a hatalomra, hogy levegye a napirendről a kisebbségi jogok visszaállítását. Ne legyenek illúzióink, hangsúlyozta Domokos Géza, a nacionalista román politika hamar éreztette befolyását a kormányban, a politikai pártok egy részénél, a Nemzeti Szövetség Ideiglenes Tanácsában, a minisztériumokban, a diplomáciában, sőt a külföldi sajtó egy részénél is. Katona Ádám /székelyudvarhelyi RMDSZ/: szervezetük a régi Udvarhelyszéket fogja át. Programjukban szerepel az önálló Udvarhely megye, a bányakatonáskodás megszüntetése stb. Taglétszámuk vidéken 52 763, városban 22 325. Aktiválják a gazdaköröket. Garda Dezső /Gyergyó és vidéke/: az iskolaügyben tettek a legtöbbet, érződik a román kollégák ellenállása. Aláírást gyűjtöttek a Bolyai és a marosvásárhelyi egyetem érdekében, a Bolyai Farkas Líceum ügyében. A szervezet 20 ezer tagot számlál. Csávossy György /Fehér megye/: 10 ezer körüli a taglétszámuk. Sikerült a Bethlen Gábor Kollégiumban /Nagyenyed/ leválasztani a román osztályokat. Szeretnél bevezetni a kántortanító-képzést és talpra állítani a csombodi magyar nyelvű kertészeti oktatást. Takács Csaba /Hunyad megye/: taglétszámuk nem haladja meg az 5000-ret. Sikerült székházat szerezni, önálló magyar óvoda indult Déván. Megoldásra vár az iskolaügy. Megindult a Hunyad Megyei Hírlap Déván. Balázs Sándor /Kolozs megye/:50 ezres az RMDSZ-taglétszám a megyében, súlyosak a Vatra Romaneasca támadásai. A dialógus érdekében létrehozták a Puntea című lapot. Sikerült visszaállítani az önálló volt piarista gimnáziumot. Megalakult az egyetem érdekében a Bolyai-bizottság. Célszerű lenne a magyar egyetemet támogató százezer aláírást eljuttatni az ENSZ-hez, egyben könyvet kellene kiadni az egyetem történetéről. Pillich László /Kolozsvár/ javasolta: induljon a kolozsvári magyar újságíróközösség szerkesztésében önálló RMDSZ-lap. Sylvester Lajos /Háromszék megye/: taglétszámuk 55 ezer. A hagyományos magyar iskolák visszaállítása ősszel lesz. Mellettük működik a szórványbizottság, elkezdték a kapcsolatfelvételt a csángókkal. Káli Király István /Maros megye/: taglétszámuk százezren felüli. Jelenleg a feszült helyzet központja Marosvásárhelyen van. Megalakult a magyar orvosok és a magyar egyetemisták országos szövetsége. Kiadják román nyelven a Dialog című lapot. Tőkés László elnökké választását javasolta. András György /Marosvásárhely/ a teljes vallásszabadságot, a sajtó- és tévéhálózat megszervezését, a csángók problémájának megoldását és az RMDSZ Erdély-központúságát szorgalmazta. Leopold Lászó /nagybányai RMDSZ/: a vidéken összesen 15 ezer tagjuk van. Újraindult a megszűnt líceumi magyar osztály. Zonda Attila /Máramarossziget/ mintegy 6 ezer fős a taglétszámuk a két városban s a kilenc községben. 1848-as emlékmű visszaállításán dolgoznak. Újjáéledt a vegyeskórus. 2500 kötetes könyvtárat hoztak létre. Megindították a Máramarosszigeti Naplót. Bura László, a Kölcsey Ferenc Líceum /Szatmárnémeti/ igazgatója /Szatmár megye/ 50 ezer tagról adott hírt. Elkezdték a dialógust az Impreuna-Együtt című kétnyelvű lap kiadásával. A Kölcsey Líceumban az eddigi 8 helyett 33 magyar osztály működik. Jakab Elek /Szeben megye/: taglétszámuk 3500 körül mozog, központjuk Medgyesen van. Medgyesen I-VIII. osztályos iskolát biztosítottak. Vida Gyula /Szilágy megye/: 20 ezer fős a taglétszámuk. Figyelni kell a gazdasági életre, a magyarokat sorra kiszorítják a vezető állásokból. László László a Szilágy megyei oktatásról: Szilágysomlyón és Sarmaságon megtörtént az átszervezés. Jellemző Selymesilosva esete: ebben a magyar községben magyar gyermek magyar tanároktól voltak kénytelenek huszonöt éven át minden tantárgyat románul tanulni. Éltes Imre /Csíkszereda/, a Romániai Magyar Kisgazdapárt elnöke: a párt febr. 22-én jött létre két hasonló párt egyesülésével. Az RMDSZ kollektív tagjai akarnak lenni. A teremben először hevesen elutasították, hogy Kocsis Sándor, a Független Magyar Párt képviselője kapjon szót, végül mégis beszélt, de nem volt meggyőző. Bejelentette, hogy Vincze Jánost megfosztották elnöki funkciójától. Csutak István, a MISZSZ /Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetsége/ képviselője helyesli a politikai sokszínűséget. Nem tartják elég határozottnak az RMDSZ fellépését. Ezután bizottságokban folytatódott a vita. Az újságíró, Cseke Gábor a legnépesebb, a programszövegező bizottság munkáját kísérte nyomon. Rengeteg felszólalás volt, indulatos és hosszú vita. Febr. 25-én reggel Verestóy Attila /Bukarest/ volt az első felszólaló. Sokan hallani sem akarnak a Független Magyar Pártról /FMP/, pedig szükség van arra, hogy ne maradjunk egyedül a politikai küzdőtéren, jelentette ki Verestóy. Kincses Előd /Marosvásárhely/ szerint el kell gondolkodni azon, miért tudta az FMP a kritikus pillanatban a hangját hallatni. Az RMDSZ párttá válhatna. Lányi Szabolcs /Bukarest/ szerint FMP-t el kell fogadni realitásnak. Tőkés László bejelentette a jan. 24-én megalakult Magyar Keresztény Egyházak Szövetsége csatlakozását az RMDSZ-hez. Markó Béla /Marosvásárhely/ az ideiglenes vezetőséget jelölő bizottság megbízásából javasolta: a küldöttközgyűlés válassza meg az RMDSZ tiszteletbeli elnökévé Tőkés Lászlót. A javaslatra felcsattant a taps a teremben. Erőss Péter /Háromszék/ kérte az Amerikába készülő Tőkés Lászlót, hogy ne feledkezzen meg útja során a csángók nehéz helyzetéről. Tőkés László ezt megígérte. Demény Lajos /Bukarest/ elégedetlen: még mindig nincs állandó kapcsolat Bukarest, Marosvásárhely és Kolozsvár között. Nyilatkozatban ki kell mondani, hogy az RMDSZ az önrendelkezés alapján áll. Erdélyben hivatalosnak kellene lennie a magyar nyelvnek. Össze kell állítani a nemzetiségi törvény tervezetét. Domokos Géza figyelmeztetett: túl sok idő ment el pártkérdésekre. Szép a helyi autonómia, de ha bekerül a programba, akkor az egész alkotóelemeire hull szét. Végül megszavazták a vezetőség személyi összetételét. /Cseke Gábor: Ágyúöntők unokái. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 1.- /6 folytatásban/ márc. 8./
1990. február 27.
A kongresszust előkészítő bizottság határozata szerint Nagyváradon, ápr. 7-8-án tartják meg az RMDSZ kongresszusát. A kongresszuson küldöttek vesznek részt /minden 2000 tag után egy küldött/, továbbá a nemzetiségi létet meghatározó személyiségek, meghívják a vajdasági, kárpátaljai, szlovákiai magyarság képviselőit is. Elhatározták egy erdélyi központú sajtó- és propagandairoda felállítását Kolozsváron. Az RMDSZ Ideiglenes Intézőbizottságának tagjai /megválasztotta őket az RMDSZ sepsiszentgyörgyi, febr. 24-25-i küldöttgyűlése/ a következők. Tiszteletbeli elnök: Tőkés László /Temesvár/. Elnökség: Domokos Géza /Bukarest/ elnök, Balázs Sándor /Kolozsvár/ alelnök, Borbély Zsolt Attila /MISZSZ ? Temesvár/ alelnök, Folticska Ferenc /Szatmárnémeti/ alelnök, Formanek Ferenc /Szatmárnémeti/ alelnök, Verestóy Attila /Bukarest/ alelnök, Antal István /Székelyudvarhely/, Béres András /Marosvásárhely/, Nagy Béla /Nagyvárad/, Sylvester Lajos /Sepsiszentgyörgy/, Zólya László /Csíkszereda/. Intéző bizottsági tagok: Bodó Barna /Temesvár/, Csávossy György /Fehér/, Hosszú Zoltán /Arad/, Jakab Elek /Szeben/, Lányi Szabolcs /Bukarest/, Madaras Lázár /Brassó/, Szilágyi Zoltán /Beszterce/, Szilágyi Zsolt /MISZSZ ? Nagyvárad/, Takács Csaba /Hunyad/, Vida Gyula /Szilágy/, Zonda Attila /Máramaros/, Zöld Péter /Moldva/. Titkárság: Ágoston Hugo /Bukarest/, Bitay Ödön /Bukarest/, Czédly József /Bukarest/. /RMDSZ-dokumentumok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 27./
1990. április 27.
Ápr. 27-én az RMDSZ Országos Elnöksége tanácskozott. Az RMDSZ Országos Elnökségének tisztségviselői a következők. Elnök: Domokos Géza, főtitkár: Szőcs Géza, 1. alelnök: Bodó Barna /politikai kapcsolatteremtés/, 2. alelnök: Formanek Ferenc /szervezési problémák/, 3. alelnök: Béres András /ideológia-kultúra/, választási ügyvezető: Zonda Attila, 1. titkár: Pillich László /szervezés/, 2. titkár: Csutak István /információ, adatbank/, 3. titkár: Borbély Ernő /tájékoztatás/. Az elnök kabinetfőnöke: Bitay Ödön, a főtitkár kabinetfőnöke: Kónya Sándor, gazdasági igazgató: Czédly József. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 8./
1990. szeptember 26.
Az Ady Endre Líceum hetvenöt éve működik Bukarestben, illetve működött volna, ha öt évvel ezelőtt, 1985-ben meg nem szüntetik a magyar oktatást ebben az iskolában, Bukarest egyetlen magyar középiskolájában. 1989 után természetesnek tűnt a magyar iskola visszaállítása, mondta Pufulete Rudolf iskolaigazgató. Ezt először elfogadták, majd az indulatos román tiltakozások hatására a tanfelügyelőségtől átirat érkezett: újra kell indítani román osztályokat a magyar iskolában. A magyar tanárok és a szülők megállapították, nem szabad visszatáncolni, mert az a magyar iskolák ellen harcolókat fölbátorítanák. Beadványt készítettek a miniszternek. Gheorghe Stefan miniszter szept. 26-án fogadta a küldöttséget, melynek tagjai voltak Domokos Géza, az RMDSZ elnöke, Demény Lajos, Pufulete Rudolf iskolaigazgató és Nagy Benedek. Ugyanezen a napon az RMDSZ sajtóértekezletet tartott, melyre több mint hetven újságíró érkezett, a Reuter, a France Presse és a Guardian is képviseltette magát. A sajtóértekezleten elhangzott, hogy a miniszter határozatlan, enged a nyomásnak. Az RMDSZ választ vár beadványára. /L. A.: A bukaresti Ady Endre. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 28./ Ezen a sajtóértekezleten az RMDSZ parlamenti csoportja beszámolt a bukaresti magyar iskola körüli botrányról. Bitay Ödön RMDSZ-szóvivő, Bara Gyula, a bukaresti szervezet elnöke, Demény Lajos szenátor és Rudolf Pufulete iskolaigazgató ismertette az eddigi fejleményeket. A bukaresti magyar iskola helyzete része visszarendeződés jelenségének. Elhangzott egy szekus tiszt neve is, aki egyenruhában megjelenve akart nagyobb tekintélyt adni fellépéséhez. A Romania Mare szerkesztősége szervezi a román tanulók tüntetését. /Nits Áprád: A bukaresti magyar iskola kálváriája. Kik a visszarendeződés tábornokai? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 28./
1993. április 24.
Budapesten, a Munkásakadémia Alapítvány ápr. 24-i konferenciájára meghívták az RMDSZ társszervezeteként működő Romániai Magyar Dolgozók Egyesülete /RMDE/ képviselőit. Bitay Ödön, az RMDE megyeközi vezető tanácsának tagja kijelentette, hogy az RMDSZ megcsontosodott, működésképtelen szervezet. Nagy Károly, Nagy István munkásíró fia, az RMDE szóvivője elmondta, hogy az RMDSZ-szel közösen lépnek fel, az RMDSZ lojális ellenzékét alkotják. Szociáldemokrata platformmá akarnak válni. /Sz. Sz.: Az RMDSZ lojális ellenzéke. = Magyar Hírlap, ápr. 26./
1993. május 27.
A Romániai Magyar Dolgozók Egyesületének kolozsvári tanácsa nemrég tisztújító közgyűlést tartott. A beszámoló szerint bejegyezték az egyesületet jogi személyként és felvették az RMDSZ társszervezetei közé. Megválasztották az új elnökséget: Becze Géza elnök, Nagy Károly alelnök-szóvivő. Tiszteletbeli elnökké választották Dáné Tibor írót. Az elnökség vidéki tagjai: Bitay Ödön /Sepsiszentgyörgy/, György Ilona /Déva/. /Tisztújító közgyűlés. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 26./
1993. június 17.
Megalakult az RMDSZ szociáldemokrata-újbaloldali platformja. A kezdeményezők között van Dáné Tibor, Balogh Edgár, Bitay Ödön, Nagy Károly, dr. Pálfalvi Attila. /Megalakult az RMDSZ szociáldemokrata-újbaloldali platformja Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 17./
1993. június 22.
A kezdeményezők /Lakatos István szociáldemokrata veterán, Dáné Tibor, Balogh Edgár, Bitay Ödön, dr. Csucsuja István történész, egyetemi tanár, Ferencz Imre újságíró, Nagy Károly ny. egyetemi adjunktus, dr. Pálfalvi Attila ny. egyetemi tanár, dr. Péter György ny. egyetemi tanár, Zsoldos Árpád színész/ nyilvánosságra hozták a szociáldemokrata-újbalodali platfor tervezetét. Az RMDSZ-ben a dolgozók, kistulajdonosok érdekeit egyik platform sem képviseli, ezért alakították meg a szociáldemokrata-újbalodali platformot. Szoros együttműködésre törekednek a Romániai Magyar Dolgozók Egyesületével. Felfogásukat a szociáldemokrácia értékei határozzák meg. Új, globális szemléletmódra van szükség. A vegyes tulajdonra épülő szociális piacgazdaság hívei. Az RMDSZ programjával egyetértenek. /Szocáldemokrata-újbaloldali platform (tervezet). = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 22./
1993. július 2.
A nemrégiben született szociáldemokrata-újbaloldali platform az RMDSZ nyolcadik platformja, ennek egyik kezdeményezője, Bitay Ödön hangsúlyozta a szocialista eszmevilág jelentőségét, a szocialista eszmék Nyugaton ma is meghatározó szerepet játszanak. Bitay közölte, hogy a Romániai Magyar Dolgozók Egyesülete szervezői között van, az a tervük, hogy a magyar dolgozók érdekvédelmi szervezetét mindegyik erdélyi megyében létrehozzák. /Bíró Béla. A nyolcadik. = Brassói Lapok, júl. 2-8./ Fábián Ernő értékelte az újbaloldaliak platformját: miért új, amikor marxista-leninista fogalmak hemzsegnek benne. Hogyan kíván alternatívát, ha az RMDSZ programjáról lényeges kérdésekben nincs eltérő nézete? Nem léphetnek fel úgy, hogy egyedül ők képviselik a dolgozókat. Platformot alakítani azonban joguk van. /Fábián Ernő: Az újbaloldaliak platformjáról. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 1./Mikó Imre szintén elmarasztalta a szociáldemokrata-újbaloldali platformot. /Mikó Imre: Balra át? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 1./
1993. december 30.
Kolozsváron megalakult az RMDSZ platformjaként a Szociáldemokrata Újbaloldali Tömörülés, elnöke Dáné Tibor, alelnöke Bitay Ödön, titkára Nagy Károly. A vegyes tulajdonra épülő szociális piacgazdaság hívei, a dolgozók érdekvédelmét felvállaló Romániai Magyar Dolgozók Egyesülete mellé állnak, annak politikai elképzeléseit támogatják az RMDSZ-ben. Markó Béla elmondta, hogy az RMDSZ-be még nem érkezett meg a hivatalos bejelentkezésük. /Alakulóban az RMDSZ szociáldemokrata platformja. = Népszabadság, dec. 31./
1994. október 25.
Külön pártba tömörültek a romániai szocialisták, tájékoztatta Bitay Ödön, a Szociáldemokrata Új Baloldal platform alelnöke a Magyar Hírlapot. Erdélyi Magyar Szociáldemokrata Párt néven fognak működni. Az RMDSZ nem hajlandó platformként elismerni a tömörülést, ezért kényszerültek erre, ez "kitaszíttatás". Nem tekintik partnernek az RMDSZ-t. Tagjaik között van Balogh Edgár is. Alakuló gyűlésüket várhatóan nov. 26-27-én tartják Kolozsváron. /Magyar Hírlap, okt. 25./
1994. október 26.
Bitay Ödön, a Szociáldemokrata-újbaloldali Tömörülés alelnöke az Evenimentul Zileiben, majd a BBC-ben jelentette be, hogy mivel az RMDSZ nem nézi jó szemmel platformjuk egységszándékait, önálló magyar pártot hoznak létre. Minderről okt. 27-28-i tanácskozásukon döntenek. Dáné Tibor, a tömörülés elnöke elmondta, hogy minderről csak a rádióból értesült, de tájékozódni fog. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 26./ Dáné Tibor okt. 25-én nyilatkozott: nem sikerült kapcsolatba lépnie Bitay Ödönnel, de platformjuk megyeközi értekezletét az RMDSZ égisze alatt tartják meg. Amennyiben úgy döntenek, hogy párttá alakulnak, Dáné Tibor elnök kilép a tömörülésből. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 27./
1994. október 28.
Dáné Tibor, a szociáldemokrata platform alelnöke elmondta: még nem tudott kapcsolatba lépni a Sepsiszentgyörgyön élő Bitay Ödönnel. Amennyiben Bitay valóban önálló magyar pártot akar létrehozni, akkor diverzáns, a jelenlegi román vezetés ügynöke, szögezte le Dáné Tibor. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 28./
1994. november 1.
A Szociáldemokrata Újbaloldali Tömörülés elnöksége nyilatkozatban közölte, hogy az RMDSZ platformja kíván maradni. Bitay Ödön nyilatkozata nem tükrözi az elnökség álláspontját. /Népszava, nov. 2./
1994. november 3.
Egyidőben jelent meg Oliviu Ghermannak, a szenátus, egyben a kormánypárt elnökének a vádemelése az RMDSZ léte ellen és Bitay Ödön hamis bejelentése az önálló magyar szociáldemokrata párt létrehozásáról, emlékeztetett Balogh Edgár. Õ is csak a rádióból tudta meg a pártalakulás hírét. Az újbaloldali platform híve, de a csoportosulást kizárólag az RMDSZ-en belül képzeli el. Amennyiben valóban önállósulna az újbaloldali párt, ő nem maradna benne. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 3./ Oliviu Gherman kifejtette, hogy politikai hiba volt az RMDSZ létrehozásának engedélyezése, az RMDSZ "megrontotta a légkört". "Az erdélyi román természetes reagálása", hogy akkor nekik is egyesülni kell. Megjelenik a kétpólusosság. "Sajnos, az ország szinte valamennyi jelentős politikai pártja elhanyagolta az RMDSZ létéből származó sajátos erdélyi vonatkozásokat felölelő stratégia kidolgozását." Gherman hihetetlennek tartja, hogy vannak olyan román értelmiségiek, akik "megvetést tanúsítanak az erdélyi románok kérdései iránt." /Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 9. Média mell. - Gherman írását a Cronica politica okt. 24-i száma közölte/
1994. november 17.
Bitay Ödön nyilatkozatában kifejtette, hogy a Szociáldemokrata Tömörülés az RMDSZ platformjaként kívánt működni, azonban tíz hónap múltán sem ismerték el platformnak őket. Ezért született meg "az önállósulás mint lehetséges megoldás gondolata" - írta. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 17./ Előzmény: okt. 25.,26.,28-i, nov. 2.,3-i jegyzet.
1995. január 20.
Az RMDSZ keretén belül tevékenykedő Szociáldemokrata Tömörülés 1994. dec. 17-én Kolozsvárott tisztújító értekezletet tartott, erről azonban csak jan. 20-i sajtóértekezletükön tájékoztatták a sajtót. Az új vezetőség a következő: tiszteletbeli elnök Balogh Edgár, elnök Dáné Tibor, főtitkár Nagy Károly, sajtótitkár Fey László. Az országos vezetőség tagjai: Salló Ervin /Temesvár/, Bitay Ödön /Sepsiszentgyörgy/, György Ilona /Dés/. A tömörülést felvették az SZKT-ba. Platformjuk töretlenül az RMDSZ keretében kíván működni, szögezte le Dáné Tibor. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 21., Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 23./
1995. január 22.
Az erdélyi magyar főpapok jan. 5-i nyilatkozatukban felemelték szavukat Tőkés László papi és emberi tisztessége mellett. Gyanakvást kelthet az az időbeli egyezés, ahogy az erdélyi magyarság egységének ellenségei színre léptek. Vezető román kormánypárti politikus szerint hiba volt az RMDSZ engedélyezése, Bitay Ödön bejelentette, hogy szociáldemokrata pártot hoznak létre, tehát belülről bomlasztják az RMDSZ-t. A diverzió annyira nyilvánvalóvá vált, hogy a szociáldemokrata Balogh Edgár és Dáné Tibor elutasították Bitay ötletét. Most pedig a Liberális Párt`93 egyik vezetője jósolta meg az RMDSZ széttörését, írja Szacsvay Tamás, majd ismerteti a Tőkés László elleni támadást. Megjegyzi, hogy Nagy Benedek röpiratának szóhasználata román szerzők Tőkés László ellen írt cikkeire hasonlít, a "Gonosz rabjának" vagy "az Ördög szolgájának" nevezve a püspököt. Az írás mondatszerkesztése idegenszerű. Ezenkívül Nagy Benedek a katolikus-református ellentéteket akarja felszítani, szerencsére eredménytelenül. /Új Ember, jan. 22./
1995. október 26.
Az RMDSZ Szociáldemokrata Tömörülése toborzó fórumot hirdetett meg Csíkszeredára, de csak néhányan jelentek meg. Dr. Dáné Tibornak és Bitay Ödönnek, a platform két vezetőjének kudarcba fulladt útját egyesek a politikai csömörben, mások a baloldali eszmék iránti elutasításban látják. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 26./
1998. december 15.
Péter Ferenc a Securitate tisztje volt, közben embereket próbált menteni. Elmondta mindazt, amit tudott. Őt is beszervezték, Erdélyi Elemér tábornok előtt tette le az esküt. A lehallgató részlegnél dolgozott. Amikor Király Károlyt kezdték lehallgatni, akkor Péter Ferenc a segítségére sietett. Király Károly öccsének jelezte, hogy bátyját lehallgatják. Király Károly jóban volt Jeszenszky Ferenc főorvossal, neki adta oda az orvosi leleteit, hogy azokat továbbítsa Budapestre, hogy ott ellenőrizzék azokat. Péter Ferenc figyelmeztette Király Károlyt, hogy Jeszenszky Ferenc is a szekusok beépített embere. – 1968-ban létrehozták Csíkszeredában a Hargita napilapot, új szerkesztőséget alapítottak. A Securitate elkezdte a beszervezést, a szerkesztőség 15 tagjából hetet beszerveztek. A hetvenes évek második felében Albert Antal volt a főszerkesztő, őt is figyelték. Mellette dolgozott Kolozsi Márton, aki beszervezettként figyelte főnökét, hasonlóképpen a szerkesztőségben volt és jelentett Zöld Lajos és Hecser Zoltán. Tőzsér József is vállalta a kollaborálást. – Sütő András sikaszói házába is lehallgató-készüléket szereltek be. Buzgón jelentette Sütőről Bertalan Sándor néptanácsi titkár, aki Csíkszeredán Albert Antallal egy házban lakott, így róla is jelentett. – Voltak olyanok, akiket nem tudtak beszervezni a szekusok, hiába tettek meg mindent, így például Ferenczes Istvánt, ifj. Hegyi István tiszteletest Székelyudvarhelyről, de Katona Ádámot sem. – Antal József katolikus esperest zsarolták, így elérték a fiatal papok elhelyezését, Incze Dénes katolikus papot is zsarolták. Száva István unitárius lelkész egyben a Securitate tisztje is volt. Kiküldték Németországba, hogy figyelje a magyar emigrációt, lehet, hogy ma is aktív. – Márkos András festőművész is beszervezett volt, Németországba ment. – Nagy Benedeket is beszervezték, ő Kiss Lajos szekus alezredeshez tartozott. Nagy Benedek az RMDSZ szenátora, így rendkívül sok kárt tud okozni az RMDSZ-nek, írta Péter Ferenc. – Hajdú Gábort, a későbbi szenátort és Borbély Imrét nem tudták beszervezni. – Verestóy Attila fiatalon belekerült a Vipera nevű bandába, egyedül neki nem lett baja. Mielőtt Bukarestbe ment, őt is beszervezték.
Péter Ferenc hibának tartja, hogy kezdetben az RMDSZ nem követelte meg, hogy tagjai, vezetői vallják be, az esetleges beszervezést. Így ezután a titkosszolgálat bármikor újra megzsarolhatja őket. – 1989 decemberében, amikor a tömeg behatolt Csíkszeredában a szeku épületébe, Péter Ferenc ott volt köztük, ő tudta, hol vannak a fontos dossziék, elhozta azokat. Utoljára Pataki Imrénél voltak ezek a dokumentumok, aki 1992-ig Hargita megye prefektusa volt. – Koszta Nagy István szintén besúgó volt, a nyugati magyar emigrációt figyelte, majd hazatért. Bitay Ödön feladata volt Demény Lajos történész figyelése. – Sánta Imre keramikus is besúgó volt, áttelepült Pápára. – A belügynek dolgozott Gaál András festőművész is. – Svédországba települt, onnan jelentett Szakács András és Rátóti Gyula ügyvéd. – Barabási László csíkszeredai múzeumigazgató is besúgó volt. Csíkszeredában közismert besúgó volt Jánosi Pál, szintén a múzeumnál dolgozott. Bokor Gyula székelyudvarhelyi tanárember is a belügynek dolgozott. /Péter Ferenc: A Securitate és a magyarok. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 1., folyt.: dec. 8., dec. 15./"
1999. január 18.
Bitay Ödön szemenszedett hazugságnak nevezte, hogy őt a Securitetéval együttműködők között tüntette fel A Securiate és a magyarok /1998. dec. 17./ című, az Erdélyi Naplóból átvett írás. Bitay szerint tisztázni kellene, miért csak most tették közzé ezt a vallomást. A közzététel dr. Balogh Júlia részéről "nyílt politikai cselekvés - a romániai magyarság egésze ellen." Bitay kérdőre vonta az Erdélyi Napló szerkesztőjét is ezzel a vallomással kapcsolatban. /Bitay Ödön: Provokáció diverziós céllal. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 18./
1999. február 11.
Az Erdélyi Naplóra gyakran hivatkozik a Romániai Magyar Szó, írta Dénes László, az Erdélyi Napló főszerkesztője. Dénes László a Romániai Magyar Szót "bukaresti kormánypárti lap"-nak nevezte, mondván, tele van állami hirdetésekkel, továbbá kap a kisebbségi sajtónak kiutalt pénzekből is. A napilapban Kuszálik Péter folyton az Erdélyi Naplóban "olvasottakon élcelődik": Az Erdélyi Napló még be sem fejezte A Securitate és a magyarok című vallomássorozat közlését, a Romániai Magyar Szó már átvette a sorozat első felét "az Erdélyi Napló nyomán" címmel, ez valójában szó szerinti átvétel volt. A sorozat közlése után az Erdélyi Napló nem kapott cáfolatot, a Romániai Magyar Szót viszont elárasztották cáfolatokkal. Bitay Ödön kikérte magának, hogy őt bárki lebesúgózza /jan. 18./, Jeszenszky Ferenc pedig perrel fenyegetett, miközben dr. Airizer László emlékezette őt régi dolgaira /jan. 25./. Dénes László szerint szerecsenmosdatás folyik a "kis példányszámú bukaresti magyar lapban." /Az Erdélyi Napló szomorú - Erdélyi Napló (Dénes László): "Ujjal mutatnak ránk a Romániai Magyar Szóban" = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 11./
1999. május 13.
Bitay Ödön az RMDSZ-kongresszus küldötteihez írt nyílt levelében azt javasolta, hogy az RMDSZ alakuljon át párttá, a jövőben Romániai Magyar Néppárt legyen. Bitay helyzetértékelése szerint az RMDSZ hanyatlása nyilvánvaló, ez "csak fokozódott 1996 decembere, az RMDSZ kormányzati szerepvállalása nyomán". A kormányrendeletek nem is pótolhatták a "céljainkat szentesítés útján jogerőre emelő törvényeket." Bitay hiányolta, hogy a felelősségre vonásnak még a lehetősége sincs meg az RMDSZ-ben. A nyílt levé írója egységet romboló cselekedetnek nevezte a tiszteletbeli elnök által kezdeményezett RMDSZ-fórumokat. /Bitay Ödön: Nyílt levél az RMDSZ VI., csíkszeredai kongresszusán részt vevő küldöttekhez = Szabadság (Kolozsvár), máj. 13./
1999. szeptember 17.
Az RMDSZ Szociáldemokrata Tömörülése közleményében arról tájékoztatott, hogy a platform nyolc alapító tagja közül öten kiléptek a tömörülésből. A közlemény aláírói Bitay Ödön közgazdász, dr. Csucsuja István egyetemi tanár, Nagy Károly egyetemi adjunktus, dr. Pálfalvi Attila és dr. Péter György egyetemi tanárok. A közlemény szerint már 1997 tavaszán kibékíthetetlen ellentét támadt köztük és a tömörülés akkori vezetősége között. A vezetőség antidemokratikus változtatásokat eszközölt, tiltakozásul a jelzett antidemokratikus módszerek s az alapszabályzat puccsszerű módosítása ellen, elhagyták az értekezletet. /Kibékíthetetlen ellentét az RMDSZ Szociáldemokrata Tömörülésében. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 17./
2000. május 22.
Máj. 20-án tartotta Kolozsváron tisztújító közgyűlését a Romániai Magyar Dolgozók Szövetsége. Az RMDSZ, bár kapott meghívást a tisztújító közgyűlésre, nem képviseltette magát. Miklós György elnöki beszámolójában a következőket mondotta: az utóbbi két évben az RMDE szövegszerkesztői tanfolyamokat szervezett, szakmai átképzésben munkanélkülieknek szemináriumsorozatot tartott. A szervezet jó kapcsolatot tart fent, Kira Miklóson keresztül, az RMDSZ Szociáldemokrata Platformjával, akik nagyban hozzájárultak a különböző tevékenységek pénzügyi támogatásához. Miklós György a hiányosságokról is beszámolt. A legnagyobb gond az elnökség elszigetelődése a tagoktól. Az RMDE nagyon keveset szerepel a sajtóban, a pénzügyi alap szegényes. Az egyesületnek, bár tíz éve működik, a mai napig nincs saját székháza, irodája. Nagy Károly alelnök kifejtette, hogy fontos az egyesület népszerűsítése és érdekvédelme. Miklós György elnök az alapszabályzat módosítását javasolta: a vezetőtanácsot, titkos szavazással, négy évre válasszák, egy személy többször is újraválasztható legyen, alakítsanak ki egy fiókszervezetet Sepsiszentgyörgyön, Bitay Ödön vezetésével. - Neményi József Nándor emlékeztette a tagságot: a romániai reformot jelenleg kívülről vezényelik: egyrészt az Európai Unió, másrészt a Világbank és a Nemzetközi Valutaalap diktál a kormánynak. A munkanélküliségi ráta jelenleg 12,1 %-os. Újraválasztották az elnököt, Miklós György geológus-kutatót. Az alelnök Ambrus Mária biológus, a főtitkár: Láng János programozó. /Nánó Csaba: Az elnököt újraválasztották. Ülésezett a Romániai Magyar Dolgozók Egyesülete. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 22./
2002. június 20.
A Kiáltó Szó című röpiratot 1920 végén tette közzé Kós Károly, Paál Árpád és Zágoni István. Azóta nagyon sok változás történt, csak Erdélyben–Romániában nem változott semmi. A "Kiáltó Szó"-ban megfogalmazottak, 81 és fél esztendő távlatából időszerűek. 1920-ban az emigrálási hullámsorozat késztette Kósékat a Kiáltó Szó megírására. Most újfent a kivándorlás, a menekülés tapasztalható, mégpedig tömegméretekben, mert a kisebbségi sorban élő magyarság ma is a 80 évvel ezelőtti állapotokkal szembesül. Ma is a nagy-román álom uralja a többségi politikai elit törekvését: a magyar kisebbséget háttérbe szorítani, jogait megnyirbálni, életlehetőségeit behatárolni. "Ezért akadályozzák az iskolaügy demokratizálását, ezért nem hajlandók önálló állami magyar egyetemet biztosítani, ezért háborognak a közigazgatás kétnyelvűsége ellen, ezért nem hajlandók lemondani a nemzeti állam alkotmányosságáról stb." – állapította meg írásában Bitay Ödön. Az RMDSZ listáin a hatalomba bekerült magyar politikusok pedig olykor csak éppen jogvédelemmel és érdekképviselettel nem foglalkoznak, hanem a maguk pecsenyéjével törődnek. /Bitay Ödön: A "Kiáltó Szó" időszerűsége. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 20./
2002. szeptember 26.
A múlt hét végén tartotta soros ülését az RMDSZ Szövetségi Küldötteinek Tanácsa és a Szövetségi Egyeztető Tanács Marosvásárhelyen. Markó Béla szövetségi elnök nyilatkozatának olvastán egyszerűen megdöbbenés lesz úrrá az emberen: nem ismerik a romániai magyarság állapotát azok az urak, vagy úgy tesznek, mintha nem ismernék?! - kérdezte Bitay Ödön. Ilyen kijelentések hangzottak el: "...jó úton haladunk, pozitívumok születtek a munkában...", "...a romániai magyar közösség előrehaladást ért el a múlt visszanyerésében és a jövő megteremtésében..." Mik ezek a pozitívumok? És milyen múltat nyert vissza a magyar közösség? - kérdezte a cikkíró. A választók elégedetlenek: az ország általános állapota romlott. "Nincs válság az RMDSZ-ben...", hangzott el - holott, hangsúlyozta Bitay az RMDSZ-t szétrágta a megalakult platformok (értsd: érdekklikkek) marakodása, s hogy a csúcsszervek működése illegálisnak minősíthető, mivel azokon nem a tagság választotta küldöttek, hanem a klikkek delegátusai vettek részt. Van egységes nemzetállam, és nincs állami magyar egyetem, és van sovén nacionalizmus, és folyik a magyarok birtokvesztése-kisemmizettsége, megcsúfolása. Ezért pedig választott politikusainknak felelniük kell az erdélyi magyar kisebbség közössége előtt! - figyelmeztetett Bitay. Mennyire más volt az 1937. október 2-4. között tartott Vásárhelyi Találkozó, mert az az egység jegyében folyt. /Bitay Ödön: A történetismeret hiánya újraélteti a múltat... 65 évvel ezelőtt ülésezett a Vásárhelyi Találkozó. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 26./
2003. február 18.
Bitay Ödön, Demokratikus Újbaloldali Fórum egyik vezetője nem ért egyet a fórumokkal. Szerinte az emberek kifogásaikat elmondhatták volna a kongresszust megelőző hetekben összehívott lakossági fórumokon is. Bitay suerint itt a zavarkeltés, a magyarság elbizonytalanítása-megtévesztése, megosztása a cél, amikor szerinte össze kell fogni, hogy jogainkat védelmezzék, követeléseiknek érvényt szerezzenek. /Bitay Ödön, Demokratikus Újbaloldali Fórum: Fórumra, magyarok?!? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 18./
2003. március 20.
Bitay Ödön 1990 márciusára emlékezett, részletet közölve készülő önéletírásból. Ebben az időben egyik alapfeladata a sajtófigyelés volt, különös tekintettel a kisebbségellenes megnyilvánulásokra, amelyekről nap nap után összegező tájékoztatást kellett benyújtania Ion Iliescu elnök számára. Február elején történt megalakulása napjától a napilapokban a Vatra Romanesca nevű szervezet xenofób, intoleráns hangvételű írásokban nyíltan uszított a magyarság ellen. A központi napilapok is gyakran közöltek ,,vátrás" törekvésekre utaló cikkeket. Szabaday Rudolf mérnök kezdettől fogva gyűjtötte ezeket az uszító írásokat, összeállított egy gyűjteményes iratcsomót. Bitay mindezt csatolta bizonyítékként Iliescu elnöknek. A ,,vátrások" március 19-én autóbuszokkal sok száz főnyi botokkal, fejszékkel, vasrudakkal felfegyverkezett Görgény-völgyi tömeget szállítottak be Marosvásárhely főterére. Délután ostrom alá vették a Teleki Tékával átellenben levő RMDSZ-székházat. Ekkor Jakabffy Attila a várost járva betelefonált a bukaresti székházba, s jelentette a dolgok alakulását. További két hölgy telefonon szintén beszámolt a történtekről. Amikor a rádió bemondta a Sütő András elleni merényletet, a székház felprédálását, az utcai összetűzések elszaporodását, Bitay felvette a kapcsolatot Király Károllyal és jelezte, márc. 20-ára kihallgatást kért Ion Iliescu elnök kabinetfőnökénél. Király leintette őt: ne írjon semmit, ne partizánkodjon. Bitay megkérte Radu Campeanut, az Nemzeti Liberális Párt elnökét, adjon a vásárhelyi eseményeket elítélő nyilatkozatot vagy közleményt. Bitay megtudta, hogy Sepsiről, Kézdivásárhelyről, Barótról, Csíkszeredából, Gyergyószentmiklósról, Székelyudvarhelyről Marosvásárhelyre indulni akaró segítő csoportok telefonáltak, indulhatnak-e a marosvásárhelyiek megsegítésére? Bitay telefonon sorban leintette a jó szándékú, segítőkész csoportok vezetőit: maradjanak otthon. Ez parancs! Hajnalban menekültként megérkezett Szatmárról Formanek Ferenc elcsigázva, kimerülten. Elmondta, mit éltek át Szatmárnémetiben. Bitay elkészítette a tiltakozó közlemény román nyelvű változatát. Bemutatta Radu Campeanunak, majd Király Károlynak. Bitay azt állította, hogy Király Károly nem írta alá ezt a közleményt. A liberális pártelnök aláírta. Iliescu márc. 20-án fogadta Bitayt, aki kérte, Iliescu menjen Marosvásárhelyre, személyes jelenléte javulást hozna. Ekkor belépett Király Károly. Elnézést kér, mondta, de halaszthatatlan közlendői vannak az elnök számára. Bitayt kérte, várjon odakint. Egy órát várt, amíg Király távozott. Ion Iliescu pedig kiüzent: nem tudja fogadni, de a beadványt, az RMDSZ-iratcsomót olvassa, s azután intézkedni fog. Bitay azt állította, nem tudja, mi volt Király Károly sürgős közölnivalója, aki ezt nem tisztázta.Zárójelben a lap szerkesztője jelezte: Király Károly valójában elmondotta és megírta, miről tárgyalt Iliescu elnökkel. Bitay közölte az 1990. márc. 20-án az RMDSZ nevében kiadott közleményét. A közlemény összegezte a történteket, melyekért "elsősorban az ország politikai vezetése a felelős." Azt kérik az ország politikai vezetésétől, hogy vizsgáltassa ki, kik garázdálkodtak Marosvásárhely utcáin, kik szervezték meg a vandál akciót, továbbá kérik a vétkesek felelősségre vonását. /Bitay Ödön: 1990 fekete márciusa Bukarestből nézvést. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 20./Bitay írása hihetetlen. Király Károly tevékenységéről írásos feljegyzések vannak.
2003. április 4.
Bitay Ödön a Háromszék márc. 20-i számában 1990 fekete márciusa Bukarestben. Lelkiismeretem és a történelem parancsa címmel terjedelmes írást közölt. Bitay Ödön emlékirata szerint a Nemzeti Kisebbségi Bizottság és az RMDSZ Ideiglenes Elnöksége közt szakadás lett volna. Erről szó sem volt, reagált Bitay írására Király Károly. Bukarestben több hónapon át az RMDSZ Ideiglenes Intézőbizottsága, amelynek Király Károly alapító tagja volt, ugyanazon helyiségben működött. Lányi Szabolcs és Bitay Ödön kimondottan az RMDSZ rendelkezésére állt. Bitay Ödön eszmefuttatásában olyan kitétel is szerepel, amely mellőzi a valóságot. Azt állította, hogy a közlemény román nyelvű változatát Király Károly nem írta alá. (Egyébként akkor Király Károly nem is volt tagja az RMDSZ-nek!). Ennek cáfolatára Király Károly idézett az Az RMDSZ Ideiglenes Intézőbizottsága Elnökségének 1990. febr. 28-i közleményéből: Az ideiglenes elnökség a sepsiszentgyörgyi találkozó megbízásából létrehozta az RMDSZ Tanácsadó Testületét, amelynek elnöke Király Károly, felkért tagjai Cs. Gyimesi Éva, Fábián Ernő, Kányádi Sándor, Sütő András, Toró Tibor. Király Károly kiért még arra, hogy 1990 márciusában szó sem volt ,,békés tüntetésről" (ahogy Bitay írta), hanem az állam intézményei által támogatott megmozdulásról - bizonyos kulturális egyesületek és vallási felekezetek bujtogatták és szervezték a marosvásárhelyi magyarellenes vérengzést. /Király Károly: Visszajelzés. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 4./
